Preservation Science and Its Limits
A kriogen fagyasztás nem képes megőrizni az emberi életet. Ez a nyílt válasz, és ez az, aminek szerintem a legnagyobb jelentősége van, amikor az emberek arra kérdeznek rá, mit is jelent valójában kriogenikusan fagyasztva tartani.
A szó szilárdnak hangzik. Véglegesnek, sőt technikai jellegűnek is tűnik. De a tény egyszerűbb és kevésbé vigasztaló. A krioprezerváció lehűti a jogilag holtá nyilvánított személyt, és lassítja a bomlást. Nem tudja azonban – ma még – semmilyen igazolt módon fenntartani az emberi életet.
Amikor az emberek gyakran ezzel a kérdéssel élnek, nem csak a hideg tárolásra gondolnak. Azt szeretnék tudni, hogy egy személyt elég ép állapotban lehet-e megőrizni ahhoz, hogy később visszatérhessen. Itt válik láthatóvá a rés. A krioprezerváció során a testet a jogi halál után hűtik le. A cél a megőrzés, nem pedig a jelenlegi életfenntartás. Ez egy jövőbeli javulás reménye. Nem pedig bizonyíték arra, hogy maga az élet meg lett őrizve.
Szerintem ez a legnehezebben tisztán megfogalmazható rész. A hideg lassíthatja a károsodást. A hideg azonban nem állítja meg minden károsodást az emberi testben. Jég képződhet. A sejtek megsérülhetnek. Az oxigénhiány a lehűtés előtt szintén okozhat kárt. A módszer csökkentheti a bomlást, de ez nem ugyanaz, mint egy élő ember életben tartása.
Ezért kell a címet élesen tartani. A kriogen fagyasztás azért nem képes megőrizni az emberi életet, mert soha egyetlen krioprezervációs beteg sem tért vissza. Ez az egyetlen tény átvág sok zajon. Ha egy eljárás nem képes visszahozni egy embert, akkor nem mutatta meg, hogy az emberi életet teljes értelemben megőrzi – ahogyan azt az olvasók többsége érti alatta.
Mit tesz valójában a krioprezerváció
A krioprezerváció a jogi halálkiváltás bejelentése után kezdődik. Nem élő személy kezelésére használják. Ez a határ jelentős. Egy személyt lehűtenek, stabilizálnak, és szállítanak azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb károsodást lassítsák. Ezután a testet, vagy néha csak az agyat, nagyon alacsony hőmérsékleten tartják.
Ez közel áll a mentéshez, de nem az. Súlyos korlátok között történő megőrzésről van szó. Az az elképzelés, hogy a jövő orvostudománya talán egyszer majd kijavítja azt, amit a mai orvostudomány nem tud. Ez az elképzelés elég komoly ahhoz, hogy megvitassuk. Nem elég komoly ahhoz, hogy sikerként nevezzük.
Az emberek néha olyan sejtekre, szövetekre, szervekre, magvakra, vagy akár állatokra hivatkoznak, amelyeket megőriztek és később kutatásban vagy orvoslásban használtak fel. Ezek az eredmények saját területükön számítanak. Nem mutatják, hogy egy emberi lény fagyasztható és visszahozható. Az emberi élet nem ugyanaz a probléma. A test nagyobb, törékenyebb és összetettebb.
Folyamatosan ehhez a különbséghez térünk vissza. Egy laboreredmény lehet valódi, és mégsem ad választ az emberi kérdésre. Egy megőrzött minta nem egy visszatért személy. Egy működő módszer az egyik biológiai anyagfajtára nem bizonyíték egy egész emberi életre.
A remény és a határ
Van egy őszinte oka annak, hogy az emberek továbbra is komolyan veszik a krioprezervációt. Senki sem bizonyíthatja, hogy a jövőbeli orvostudomány soha nem fog elég fejlődni ahhoz, hogy kijavítsa a krioprezervált károsodásokat. Ez a bizonytalanság valós. A tudomány nem zár el minden ajtót véglegesen.
De a bizonytalanság nem ugyanaz, mint a bizonyíték. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a kriogen fagyasztás olyan módon őrzi meg az emberi életet, amely lehetővé tenné a visszahozatalt. Nincs emberi eset sem, amelyre hivatkozhatnánk. Ez a legfontosabb határ, és láthatónak kell maradnia.
Nem hiszem, hogy az olvasóknak drámai nyelvhasználatra lenne szükségük itt. A tények már önmagukban is nagyok. A krioprezerváció megőrizhet egyes struktúrákat. Megőrizhet egyes információkat a testről. Nyitva tarthat egy jövőbeli kérdést. Ennek egyik része sem ugyanaz, mint egy ember életben tartása. Az identitás, az emlékezet és az öntudat nem garantált a megőrzött szövet által, vagy egy elme digitális másolata által. Ezek különálló állítások, és bizonyítatlanok maradtak.
A szolgáltatókkal, a joggal és a finanszírozással kapcsolatos gyakorlati kérdések is vannak. Ezek országonként és személyes helyzetenként változnak. A határokon átívelő szállítás további bonyodalmakat adhat hozzá. Ezek a részletek számítanak, de nem változtatják meg a fő pontot. Formálják a hozzáférést. Nem alakítják át a reményt bizonyítékká.
Mit jelent a cím
Amikor tehát azt mondom, hogy a kriogen fagyasztás nem képes megőrizni az emberi életet, valami pontosat értek alatta. Nem képes, mert az eljárás még most sem állítja meg azt a fajta károsodást, amely lehetetlenné teszi a visszahozatalt. Nem képes, mert egyetlen embert sem hoztak vissza. Nem képes, mert a jelenlegi eredmények nem mutatják, hogy egy krioprezervált személy bármilyen tesztelt módon élő személy maradna.
Ez nem azt jelenti, hogy a kérdés ostoba lenne. Nem az. Az emberek azért kérdezik, mert fontos számukra az idő, a vége, az emlékezet és az élet befejezetlen részei. Ezt tisztelem. De a tisztelet azt is jelenti, hogy nem ígérünk többet, mint amit a bizonyítékok engednek.
Az őszinte középutas állás nem a hideg bizonyosság. A gondos kétely. A krioprezerváció komoly személyes kérdés lehet egyes emberek számára. A jövőbeli tudomány még változtathat a történet egyes részein. Ma azonban az eredmény továbbra is ugyanaz. A kriogen fagyasztás nem őrzi meg az emberi életet.
Ezért preferálok itt közönséges szavakat. A remény nem a probléma. A hamis bizonyosság az. A Longer Horizon (Hosszabb Horizont) ugyanezen okból létezik, egy világos kérdéssel a krioprezerváció, a jövőbeli megőrzés és arról, mit jelent őszintén a remény.
Article by Lea Varga ·