Cryonics Questions and Choices
A kriónia az élet és a feltámadás közötti állapotban őriz meg embereket
Egyes kérdések egyszerűnek hangzanak, amíg megpróbálom őket mozdulatlanul tartani. „Az élet és a halál közötti harmadik állapot” az egyik ilyen. A kriónia valóban valami szokatlanra utal, de nem varázslatra. Emberi kísérlet a test leállítására a jogilag elismert halál után abban a reményben, hogy a későbbi orvostudomány többet tud majd tenni, mint amit ma képes.
Ez a nyers válasz. A kriónia egy személyt őriz meg a halál kinyilvánítása után, egy olyan állapotban, amely sem a normális élet, sem a végső földelés. Ez egy felfüggesztett állapot, nem pedig bizonyított visszatérés állapota. Ez a különbség számít.
Ami miatt a kriónia ennyire furcsának tűnik, az az, hogy egy határon helyezkedik el. Az illetőt nem kezelik élőként az orvosi értelemben vett szokásos értelemben, mivel a krióniai eljárások csak a halál jogilag történő kimondása után kezdődnek. Ugyanakkor a munka nem is a holttestek hétköznapi kezelését jelenti. A cél a gyors károsodáscsökkentés, a test lehűtése és az agy minél nagyobb mértékű védelme, miközben az illetőt szállítják és előkészítik a hosszú távú megőrzésre.
Ezért beszélnek a krióniával foglalkozók standby (készenlét), stabilizálás és szállításról. A standby azt jelenti, hogy egy csapat közelben vár, amikor a halál közel lehet. A stabilizálás azt jelenti, hogy a lehűtés és az orvosi támogatás már a halál jogilag történő kinyilvánítása után kezdődik. A szállítás pedig azt jelenti, hogy az illetőt a megőrzési helyszínre szállítják úgy, hogy szem előtt tartják a károsodás korlátait. Nagy vonalakban ezek a lépések a sebességről, a rendről és a kár csökkentéséről szólnak. Nem feltámasztási folyamatok. Megőrzési folyamatok.
Úgy vélem, itt csúszik el sok ember. Az „a halál és a feltámadás között” kifejezés ígéretnek hangozhat, miszerint a végét legyőztük. Ez nem ennyire egyszerű. A „között” rész csak szűk értelemben valós. A kriónia egy személyt megőrzött állapotba helyez a halál jogilag történő kinyilvánítása után, abban a reményben, hogy a jövőbeli javítás egy nap lehetővé válhat. Remény ez nagy szerepet játszik ott.
Fontos tény, hogy a kriónia a jövőbeli lehetőség köré épül, nem a jelenlegi bizonyíték köré. Egy emberi krióniai beteg még nem éledt fel. Ez a tény nem lábjegyzet. A kérdés középpontja. Ha valaki úgy beszél, mintha a feltámadás már ismert lenne, akkor az állítás túllép.
Van egy másik korlát is, amelyet szem előtt kell tartani. A kriónia nem ugyanazt jelenti, mint az életfenntartó gép. Az életfenntartó gép élő beteg számára szolgál. A kriónia a halál jogilag történő kinyilvánítása után kezdődik. Ez a jogi vonal nem csak papírmunka. Jelzi azt a pontot, amikor az egész folyamat megváltozik: az élő személy orvosi ellátásától a lehetséges jövőbeli megőrzésig.
Ezért hasznos lehet az „harmadik állapot” kifejezés, de csak akkor, ha őszinte marad. Segít elnevezni egy valódi köztes állapotot. A testet már nem kezelik élőként, de nem is úgy, mintha minden utolsó esély a jövőbeli javításra eltűnt volna. Mégis, a „köztes” nem az túlélés orvosi bizonyítéka. Szándék és módszer leírása.
Módszer maga egy kemény gondolaton alapul. Minél hamarabb lassítják a károsodást, annál több szerkezet maradhat meg, amelyet a jövőbeli tudomány tanulmányozhat. Ez az egyik oka annak, hogy a kriónia ennyit figyel a gyors hűtésre és a gondos szállításra. De a szerkezet nem ugyanaz, mint a visszaállított élet. Egy megőrzött agy nem egy gondolkodó személy. Egy jövőbeli modell egy személyről nem garantálja azt a személyt. Digitális feljegyzések, agyi szkennelések vagy AI verziók segíthetnek a memória vagy identitás kérdéseiben, de nem bizonyítják a tudatosság folytonosságát.
Utolsó pont fontosnak találom, mert ez tisztán tartja a reményt. A kriónia egy olyan térben létezik, ahol az emberek biztosítságot akarnak, de a biztosítás nem elérhető. Lehetnek jövőbeli módszerek, amelyeket még nem tudunk felépíteni. Lehetnek jobb javító eszközök, jobb módok a károsodás visszafordítására, és jobb módok az agy megértésére. Vagy lehetnek. Az őszinte válasznak teret kell hagynia mindkettőre.
Szolgáltatói részletek, jogi szabályok, finanszírozás és határokon átnyúló kérdések is részei a valós képnnek, de országonként és személyes körülményektől függően változnak. Ez még egy ok arra, hogy a témát óvatosan kell kezelni. A kriónia nem egy fix rendszer mindenhol. Gyakorlatok összessége, amelyet a jog, a logisztika és a helyi körülmények formálnak.
Tehát amikor olvasom az „egy állapot a halál és a feltámadás között” kifejezést, nem azt hallom, hogy a halált megoldották. Egy szűkebb és óvatosabb állítást hallok. A kriónia megpróbál egy személyt megőrizni a halál jogilag történő kinyilvánítása után, egy olyan állapotban, amely addig nyitva tartja a jövőbeli lehetőséget, ameddig a jelenlegi tudomány képes kezelni. Ez komoly. Bizonytalan is.
Tisztelem ezt a bizonytalanságot. A reménynek kemény éllel kell rendelkeznie, ha őszintének akar maradni. The Longer Horizon (Hosszabb Horizont) is ilyen kérdéseket tesz fel, amelyek nem ugranak át a határokon. Teret hagy a lehetőségnek, és teret hagy annak az igazságnak is, hogy a lehetőség nem ugyanaz, mint az ígéret.
Article by Lea Varga ·