Cryonics Questions and Choices
A csendes-óceáni parti régióban (Pacific Northwest) kezelt crioanatómiai beteg nem egy megfagyott pillanat része, hanem egy hosszabb ellátási lánc tagja. A kérdés egyszerű: mi történik a halál hivatalos kimondása és a hosszú távú megőrzés között?
Ez a hézag számít. A crioanatómiában az első lépések a sebességről, a sorrendről és a hőmérsékletről szólnak. A beteget nem úgy kezelik, mintha a jelenlegi orvostudomány képes lenne visszaállítani az életet. A cél a károk lassítása a halál kimondása után, abban a reményben, hogy a jövőbeli orvostudomány egyszer majd azt tudja majd megtenni, amit a mai orvostudomány nem tud.
A Csendes-óceán partvidékén a helyi találkozók segítenek megérteni ezt a láncot, mielőtt bármikor szükség lenne rá. Ezek általában a crioanatómia gyakorlati oldaláról szólnak. Az emberek standby-ról, stabilizálásról, szállításról és megőrzésről beszélnek. Ezek a szavak technikailag hangozhatnak, de mindegyiknek van egy köznyelvi jelentése.
A standby azt jelenti, hogy készenlétben lenni, amikor egy halál várható vagy éppen kimondták. A stabilizálás azt jelenti, hogy a további károk lassítását próbáljuk elérni hűtéssel és óvatos bánásmóddal. A szállítás azt jelenti, hogy a beteget egy megőrző létesítménybe szállítják. A megőrzés pedig azt jelenti, hogy a testet nagyon alacsony hőmérsékleten tartják az előző lépések elvégzése után.
A Csendes-óceán partvidéke nagy régió, és a távolság változtatja a munkát. Egy betegnek lehet, hogy először helyi beavatkozásra van szüksége, majd egy hosszabb átszállításra egy megőrző helyszínre. Ez fontossá teszi a tervezést. Ez közösségi szempontból is fontosá teszi a közösséget. A helyi találkozók lehetőséget adnak a tagoknak és az érintett családoknak arra, hogy alapvető kérdéseket tegyenek fel egy válság előtt.
Ez az egyik oka annak, hogy ezek a találkozók léteznek. Nem csak a szakértők számára vannak. Segítenek az átlagos embereknak is meghallani a valódi feltételeket, a valódi korlátokat és a valódi bizonytalanságokat. A crioanatómia nem orvosi kezelés élő személyre. Csak akkor kezdődik, miután a törvényes halált kimondták. És egyetlen emberi crioanatómiai beteget sem élesztettek fel újra.
Utolsó tényt szem előtt kell tartani. Könnyű hagyni, hogy a remény megelőzze a bizonyítékokat. Úgy vélem, ez hiba. A remény értékes, ha őszinte marad. A crioanatómia lehetőséget kínál, nem ígéretet. Kemény kérdést tesz fel a jövőbeli javításról, a jövőbeli eszközökről és a jövőbeli tudásról.
Egy kis példa világosabbá teszi ezt. Képzeljünk el egy személyt Portlandben, aki intézkedéseket tett a crioanatómia érdekében. Ha ez a személy meghal, a helyi aggály nem egy drámai sci-fi mentés. Egy gyakorlati szekvencia. Egy csapatnak reagálnia kell. A hűtésnek meg kell kezdődnie. A dokumentumoknak rendben kell lenniük. A szállítást meg kell szervezni. Minden lépés a késés és a kaosz csökkentését szolgálja.
Itt válnak hasznossá a csendes-óceáni parti régió találkozóit. Lehetővé teszik az emberek számára, hogy megtanulják, milyen lehet a válasz egy olyan régióban, amelynek saját földrajza és saját utazási igényei vannak. Emellett kevésbé absztraktá teszik a témát. A crioanatómia távolinak tűnhet, amíg valaki nem látja, mennyire sok időzítésről, csomagolásról és óvatos átadásról szól.
Digitális ötletek néha bekerülnek ebbe a beszélgetésbe, de csak mellékes jegyzetekként. Egyes emberek azon tűnődnek, hogy egy archívum, egy modell vagy egy személy digitális másolata segíthet-e az identitás megőrzésében. Ez egy valós kérdés, de önmagában nem oldja meg a crioanatómia problémáját. A nyilvántartás nem ugyanaz, mint a visszaszerzett élet. A modell nem a tudatosság bizonyítéka. A megőrzött agy nem egy helyreállított ember.
Tehát az őszinteség tanulsága keskenyebb és erősebb. A csendes-óceáni parti régióban lévő crioanatómiai betegeket egy regionális készenléti, hűtési, szállítási és hosszú távú tárolási lánc mentén őrzik meg. A folyamat a papírmunkától, a logisztikától és azoktól az emberektől függ, akik értik a szekvenciát. Nem a biztonságtól függ.
Ez tisztább képet hagy az olvasónál. Most már láthatod, mit jelent a „megőrzés a Csendes-óceán partvidékén” a gyakorlatban. Azt jelenti, hogy egy helyi emberi hálózat próbálja egy törékeny kérdést a jövőbe vinni, lépésről lépésre, anélkül, hogy azt állítaná, a válasz már ismert.
The Longer Horizon szintén ezt az őszinte kérdést tartja szem előtt: mit jelenthet őszintén a remény, amikor a jövő az egyetlen hely, ahol talán a válasz található?
Article by Lea Varga ·